Szeghalom története 33. rész

Míg Csuba Ferenc történetein mulatott (vagy bosszankodott) a sárréti nép, történt némi változás a községek életében is. A 18. század végének birtokos váltását csak „megkésve” vették észre, mikor báró Wenckheim Xavér Ferenc özvegye Rosenfeld Czekelius Karolina a családi „osztálykor” neki jutó birtokára leköltözött… ÚJ BIRTOKOS ÉS A KÖZVISZONYOK A Haruckern családba (Harruckern Ferenc főispán) a […]

Szeghalom története 32. rész

  Nem ok nélkül került Szűcs Sándor „Csubaferkós” rajza ennek a résznek az elejére. A 18. század végének híres-hírhedt alakjának némi köze van városunkhoz A 18. SZÁZAD VÉGE A század vége, bő hat évtizeddel Kósné Török Mária tragikus boszorkánypere után, még mindig a közműveltségi állapotok enyhén szólva is elmaradott voltáról tanúskodnak. A végtelennek tűnő lápok, […]

Szeghalom története 31. rész

Fontos állomása volt a jobbágyság életének szabályozásában az Urbárium 1767-es kiadása. Nemcsak a kötelmeket tartalmazta, hanem egyúttal védelmet is biztosított… MÉG MINDIG A 18. SZÁZAD DEREKÁN „Etetni kell a birkát, ha gyapját nyírni, tejét inni akarjuk” Indokolta meg az Urbárium keresztül vitelét, elfogadását „fiúsított” királynénk, Mária Terézia. Így nyelette le a keserű pirulát a földesúri […]

Szeghalom története 30. rész

  A Rosenfeld féle térkép 1722-ből még eléggé „egyszerű”, sok település „elkerülte” Békés vármegyét. Még ebben az időben a vármegyék helye is bizonytalan volt a „földtudorok” számára SZEGHALOM A 18. SZÁZAD KÖZEPÉN Mozgalmas évtizedek szálltak el a sárréti települések felett. Számunkra kevésbé meglepő események, mint az akkor még frissiben alakult vármegye vezetése számára. Jól ismerteti […]