Szeghalom története 43. rész

 

A képen látható fiatalember méltatlanul háttérbe szorult a köztudatban, pedig a magyar és a nemzetközi természetrajz egyik jeles alakja, hogy reá méltán büszke lehet Szeghalom, hiszen itt született Kovács János

ISMERT ALAKOK MÁS NÉZŐPONTBÓL 2.

Simay János bíróságának idején még egy közigazgatásilag fontos változásról kell említést tennem. 1853-ban szervezték meg, vagy inkább újból a járásokat. Szeghalom ismét önálló járásszékhely (schtuhlbezirk) lett. Vagyis már nem kellett a békési szolgabíróhoz rohangálni minden csip-csup ügyben. De hát folytassuk Simay jótéteményeivel. A krónikás feljegyezte róla, hogy felújíttatta Szeghalom hídjait, úgymint a Tekerő-ér hídját, az Ördög-árok hídját (ma az előbbi a Fokközi híd, utóbbi pedig a 47-es főút szeghalmi hídja – persze vasszerkezetre fél évszázad múltán cserélték ki őket) és a vésztői út hídját (Királyerdőnél). 1855-ben leköszönt bírói tisztéről és a családi birtokon kezdett gazdálkodni. „Válámi ván…” – mondta hajdanában a szovjet humorista. Nos, oly sikeresen „gazdálkodott”, hogy bírósága idején a visszaemlékezések alapján megharmincszorozta a családi vagyont. Hogy nincs új a Nap alatt? Dehogy nincs! Ekkor kezdődött a Berettyó Szeghalom alá terelése. A munkálatokra, a kisajátításokra kölcsönt vett föl a település, fedezetül házhelyeket osztottak ki a körösladányi út mentén a Katonaváros mellett. Ez a mai Kinizsi utcáig terjedő rész kapta a Kölcsön falu nevet. Hát a hatalmas föld és pénzmozgásban jutott neki is… Azonban, Simay nem ült a vagyonán, hanem egykori iskolájára gondolva – több mint valószínű, hogy Kovács Jánosnak, gyerekkori cimborájának is jelentős szerep jutott ebben – a Debreceni Református Kollégiumra testált huszonötezer forintot (hogy ötven krajcáros kurta forintot, vagy hatvan krajcáros ezüstforintot testált e, azt nem írják), hogy annak jövedelméből a tehetséges sárréti gyermekek ottani tanulását segítsék. A szabadság harc után a Sárrétben „gyanús” elemek vertek tanyát. Éji lopások, ló elkötések, marha elhajtások, sőt gyilkosságok voltak napirenden. A gyanús elemek nem mindegyike volt 1848/49 üldözöttje. Sőt az elfogottak még honvédok, vagy nemzetőrök sem voltak!  Simay 1859-ben járási csendbiztos lett, működése során felszámolta a sárréti betyárvilágot. Ezzel kapcsolatban számos történet maradt fenn, melyekből Szűcs Sándor többet lejegyzett és közreadott. Az ő tolla örökítette ránk s Simay ködmönét, mely valójában egy sajtpréshez hasonló vallató eszköz volt, illetve a Simay lakomáját, mely után – lévén agyonsózott pecsenye – a kliens addig nem kapott inni, míg el nem rebegte tettét. Szeghalmon 1885-ben utcát neveztek el róla (a mai Tildy utca), mely feledésbe ment. Bezzeg a szomszéd Körösladány mind a mai napig őrzi emlékét! „Simai” utcájuk azt az időt őrzi, mikor a csendbiztos többször végigment Szeghalomról érkezvén, hogy szemrevételezze a tarcsai és ladányi határt. 1873-ban vonult nyugállományba, élete alkonyán több alapítványt tett, így óvoda-, szegényház-, orgonista alapot hozott létre. Az óvoda Péter András bírósága idején nyitotta meg kapuit, a Sárrét első ilyen intézményeként.

De ismerkedjünk meg a másik szeghalmival, ki „csak úgy mellékesen” a természettudomány terén írta be a nevét a történelembe. A debreceni kollégium (több szakterületen szerzett képesítést) elvégzése után 1844-ben Tisza Lajos fia, Domokos mellé kérték tanítónak. Tisza Lajos fizette külföldi tanulmányútját, ahol természettudományi ismereteit bővítette. Házitanítóként a Tisza fiúk magas szintű képzését végezte. Szabad idejében pedig a Magyar Királyi Természettudományi Társaság megbízásából a Bihar-hegység barlangjait kutatta, itt többek között őslénytani megfigyeléseket és gyűjtést végzett, illetve egy addig ismeretlen barlangi bogár felfedezése fűződik a nevéhez. Hasonlóan érdeklődéssel fordult a szülőföld, a Sárrét felé, ilyenkor többször Simay Jánosnál szállt meg. Kevesen tudják róla, hogy Arany János az ő közbenjárására került Gesztre, ahol Tisza Domokost „poézisra” és görög nyelvre tanította (Ez valahogy kimaradt az irodalomkönyvekből). Az ő levelezésük segít az utókornak bepillantani afrikai útjába, melyet Tisza Domokos gyógykezelése során tett. Igaz, hogy „csak” harmadik magyar Afrika kutató, de mint magasan képzett természettudós ő az első aki tudományos alapossággal végzett leíró és gyűjtőmunkát Afrikában. Ottani gyűjtésével alapozta meg a Nemzeti Múzeum Afrika-gyűjteményét. Mindezek mellett hasznos megfigyeléseket végzett az arab lakosság életmódjával kapcsolatban. „Jelentés afrikai utamról” címmel 1857-ben a Debreceni Főgimnázium „Értesítvényében” számolt be. Ekkor már a Kollégium tanára és természetrajz szertárának és ásványtárának őre. Mint tanár keze alatt tanult a későbbi gimnázium alapítón Péter András is és később neves írónk Móricz Zsigmond, aki „Légy jó mindhalálig” című regényében „élővé” tette számunkra az idősödő Kovács János alakját, „Názo” (Orr) tanár úr személyében. Tudniillik, hogy a tanár úrnak tekintélyes méretű ilyetén testrésze volt.

                                                                                                             Kele József

Szerző: lezo