Szeghalom története 28. rész

Harruckern János György báró, birodalmi lovag, királyi tanácsnok (vagy ahogyan Bécsben, a háta mögött hívták: „Kifli Báró”) Békés Vármegye korlátlan ura 1722-től, majd 1732-től főispán. Csak azért, hogy lássuk, ki nézte végig Török Mária tűzhalálát… MOZGALMAS ÉVTIZEDEK Ha nem lett volna elég az 1724-es esztendő a szeghalmiak számára, úgy érdemes belepillantanunk a következő néhány év […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 26. rész

Városunk történelmében az 1711-es évszám mérföldkő. Ebben az esztendőben mind közigazgatási, mind egyházi közösségként kinyilvánították az itt lakók, hogy többé nem hagyják elpusztulni a falut, itt maradnak, bármi történjék is. VÉGLEGES MEGTELEPEDÉS Visszatekintve az előző részre, a „gaz rácdúlást” nem minden ok nélkül szenvedte el a Kissárrét népe. Történetesen a Kamara és az Újszerzeményi Bizottság […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 25. rész

Az 1600-as évek török-magyar, török-német, magyar-német hadakozásai teljesen elszabadították „Vadvíz országot”. Részben a palánkok, várak védelmét szolgálva, részben, hogy se a várvédők, sem pedig az ostromlók élelmet, pihenőhelyet itt ne találjanak… SZEGHALOM UTOLSÓ HADI ÉVEI Mint láthattuk és érzékelhető volt, hadak jöttek, hadak mentek, de a sárréti nép körömszakadtáig ragaszkodott régi lakhelyéhez és ha egy […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 24. rész

Akár hisszük, akár nem, bizony tudomásul kell vennünk, hogy a kuruc fejedelem Thököly Imre zászlaja is megfordult szülőföldünkön. TATÁR, KURUC, NÉMET A NYAKUNKON Az előzőekben kicsit bepillantottunk a Nadányi család, nem mindig Szeghalmot érintő belügyeibe. Egy szó mint száz, Ladányi Mihály mindent megtett, hogy a néptelen faluhelyet újra benépesítse. Krónikásaink szerint – mivel állításuk szerint […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 23. rész

Nadányi Miklós báró az első földesura Szeghalomnak akinek a portréja fennmaradt 1649-ből MENNYIRE PUSZTA,  A PUSZTA? Mint az előbbi részben oly szépen közreadott „Várhely regéje” is mutatja, Szaturdzsi Mehmet (hétköznapian Mehemed) 1598-as sikertelen Nagyvárad elleni ostroma után a környező területeken tombolta ki magát. A pasa csapatai felprédálták a környező területeket. A békés falvak romokban hevertek. […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 22. rész

Várhely létezése sok helybéli fantáziáját megmozgatta az elmúlt évszázadok során A KIS SÁRRÉT ÉS SZEGHALOM ROMLÁSA Visszatérve nagy eleinkhez, Szeghalmy Gyula 1936-ban Békés vármegye monográfiájában a Szeghalom határában lévő Várhelyet a halmok között sorolta fel, megállapítva, hogy 1929-ben talajjavítás során széthordták. Ugyanő, mint szemfüles múlt-turkász ezen munkálatok során középkori cserepeket figyelt meg és vaskarikáról tett […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 21. rész

A Kurdisztán területén honos hegyi-kecske szarvából készült korbácsnyél, mely a török időkben került Szeghalom közelébe (Szeghalomra?). A Berettyó csatorna új mederbe terelésekor került napvilágra. A FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN Mintha nem lett volna elég Szeghalomnak és a környező, hozzá tartozó településeknek a Dózsa, Mohács és a Csákyak egymás közötti marakodása, birtokháborítása, szépen közeledett az újabb megpróbáltatás. 1551-ben […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 20. rész

Terepbejáráskor egy-egy volt faluhelyen furcsa, kehely alakú cseréptöredékekre lehet bukkanni. Ezek általában a 14 -16. századi lakóházak külső (konyha felől) fűthető rakott kályha jobb hő leadását biztosító úgynevezett kályhaszemek. Ilyenek kerültek elő Czakóban (Balkány falu), Pakacz-ér mentén (Für falu), Sima-szigeten (Sima falu) és még számos helyen. SZEGHALOM A 15. SZÁZADBAN 2. A 15. század második […]

SZEGHALOM TÖRTÉNETE 19. rész

  Luxemburgi Zsigmond és Borbála által 1408-ban alapított Sárkányrend jelvénye. Zsigmond abban reménykedett, hogy ebben a rendben egy táborba gyűjtheti a bárókat… SZEGHALOM A 15. SZÁZADBAN 1. Zsigmond uralkodása nem ment minden zökkenő nélkül, most ne figyeljünk arra, hogy családos emberként is szívesen járt a „más kertjébe”, hogy Hunyadi János származását is szívesen kötik személyéhez […]