Szeghalom története 50. rész

Sajnos megint csak egy címer maradt hátra, portré nélkül egy olyan úriember után, akinek neve még másfélszáz esztendő távlatában is ismerősen cseng a szeghalmi fülek számára, Dorzi gróf úrról lévén szó MÉG MINDIG AZ 1850-ES ÉVEKBEN A vízrendezéssel, a betyárkodással hosszú ideig kalandoztunk a szabadságharcot követő néhány évben. Közben új és újabb események történtek, melyekre […]

Szeghalom története 49. rész

Ez a morcos úriember az előzőekben említett Bodoky Károly, békés megyei mérnök, aki a Körös-völgy és a Sárrét szabályozási munkálatait irányította A SZABADSÁGHARC UTÁN 3. Szerintem többeknek feltűnt, hogy következetesen használom a „Bach-korszak” helyett a címben szereplő kitételt. Ennek egyszerű magyarázatát abban vélem, hogy bár az osztrák elnyomás jelen volt települési szinten, például a „zsandárok” […]

Szeghalom története 48. rész

A Pusztai család rezidenciája az 1920-as években. Utoljára tekercselő üzem működött benne. Kevesen tudják, hogy az 1770-es években épült ház igazi „betyárcsárda” volt, bár híres betyárok nem látogatták, vagy ha igen, akkor nagy titokban A SZABADSÁGHARC UTÁN 1. Egy kicsit térjünk vissza az „egy német tiszt” okfejtésére: „Kossuthnak mindenki jó volt, aki ellenünk akart harcolni, […]

Szeghalom története 47. rész

Nemzetőr lándzsa, amit nádvágó kacorból alakítottak át 1849-ben A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 4. A képen látható gyilok a „Mundérba bújt történelem” című kiállításon látható, ahová Vekerdről vitték be. Az egész szabadságharcot végigkísérte a krónikus fegyverhiány. Hiába tartott a dicsőséges tavaszi hadjárat, hiába fosztották meg a Habsburg-házat uralkodói jogaiktól, melyről Bogdán Lajos lelkipásztorunk oly lelkesen beszélt […]

Szeghalom története 46. rész

A Szabadságharc utolsó harmadában egyre-másra jelentek meg a „szükségpénzek”. Valahogy elfogytak a mindennapi kereskedelemben használt aprópénzek. Ugyan mit lehet kezdeni száz forinttal, ha csak egy czipót akart venni az ember négy krajcárért? A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 3. A képen látható pénznyomó lemez Ben tábornok Erdélyi Főhadpénztárának megbízásából készült, a papírpénzek nyomtatására, a lemezen őrzött dátum, […]

Szeghalom története 45. rész

A dicsőséges tavaszi hadjárat nyitányaként az 1849. március 5-én vívott szolnoki csatában Oláh György adatai szerint Perczel és Damjanich seregében tucatnyi szeghalmi vett részt A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 2. Az előzőek után Hajdu István – bár a megyei bizottmány székében megerősítette – 1848. szeptember végén mégis leköszönt bírói tisztéről. Az új községvezetés a következően alakult: […]

Szeghalom története 44. rész

Bogdán Lajos „Polgári szózat”-a oly jól sikerült, hogy még hamarosan újból kiadták, immár Debrecenben, így még szélesebb népcsoportokhoz juthatott el A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1. A dicső forradalom, melyet részben a Pilvax ifjainak neve tesz emlékezetessé, viszonylag késve, két nap múlva vált Békésvármegye „rendei” előtt ismertté. Még a gyorspostával is két napba tellett, míg a […]

Szeghalom története 43. rész

A képen látható fiatalember méltatlanul háttérbe szorult a köztudatban, pedig a magyar és a nemzetközi természetrajz egyik jeles alakja, hogy reá méltán büszke lehet Szeghalom, hiszen itt született Kovács János ISMERT ALAKOK MÁS NÉZŐPONTBÓL 2. Simay János bíróságának idején még egy közigazgatásilag fontos változásról kell említést tennem. 1853-ban szervezték meg, vagy inkább újból a járásokat. […]

Szeghalom története 42. rész

Bár nem Szeghalmon született, Simay János személye közel fél évszázadon keresztül meghatározó erővel hatott Szeghalmon és a Sárréten egyaránt ISMERT ALAKOK MÁS NÉZŐPONTBÓL 1. Az előzőekben már feltűnt a reformpárti Kovásznai Bogdán Lajos nagytiszteletű úr alakja. Igaz, csak másfél évtizedig működött Szeghalmon. nem rajta múlott. 1848-ban a Réthy Lipót nyomdában jelent meg „Polgári szózat” című […]

Szeghalom története 41. rész

  Kossuth „Törvényhatósági Tudósítások” 16. levele éppen Békés vármegyéről tudósít SZEGHALOM A REFORMKORBAN Már gondolom eleget hallhattunk a 19. század első évtizedeiről. Napóleoni háborúk, a felvilágosodás eszméi, meg hasonlók. Azt talán kevesen tudják, hogy Békés megye (még a nemesi vármegye) a magyar nyelv hivatalossá tételében is az élcsapathoz tartozott. Mégpedig a maga sajátságos módján. Már a […]