Miért fontos a helyi szintű klímastratégia elkészítése?

Magyarország globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység jellege viszonylag nagy területi különbségeket mutat az országon belül. Hazánkban tíz kiemelt problémakörben találkozunk a klímaváltozás hatásaival, ezek a következők: árvíz általi veszélyeztetettség, belvíz általi veszélyeztetettség, villámárvizek (hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék), aszály, ivóvízbázisok veszélyeztetettsége, természeti értékek veszélyeztetettsége, erdőtüzek, turizmus veszélyeztetettsége, hőhullámok, építmények viharkitettsége. Ezen problémakörök érintettsége, illetve jellegzetességei kerültek kifejtésre a városi klímatanulmányban.

Sokaknak a klímaváltozás leginkább nyáron jut eszébe, az akkor tapasztalt rendkívüli hőséget érzik túlzónak és egyre erősebbnek évről évre. A nyaranta érkező hőhullámok kimutathatóan megemelik a többlethalálozás arányát – elsősorban az idősek és keringési betegséggel rendelkezők, valamint a kisgyermekek számára kockázatos ez az időszak. Addig, amíg jelenlegi éves szinten 18-20 hőségnap várható a nyári időszakban, addig ez a szám előrejelzések szerint 2021 2050 között 48 hőségnapra fog emelkedni. Önmagában ez az adat is aggodalomra ad okot.

Ma már tudományos egyetértés van abban a tekintetben, hogy a klímaváltozás elsődleges oka az emberi tevékenységből származó üvegházgáz kibocsátás megnövekedett mennyisége. Az éghajlatváltozás várható negatív hatásainak csökkentésére kétféle válasz együttes alkalmazását igényli: az üvegházhatású kibocsátások csökkentését, és az elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást.

Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága miatt –területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban.

Az elkészült klímastratégia legfontosabb megállapításai

Szeghalom településen az elmúlt 10 évben számos olyan környezetvédelmi témájú beruházás valósult meg, melyek közvetve az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenését is eredményezik. A megvalósult fejlesztések többségében az energiahatékonyságot támogatták – a legtöbb közintézményben hőszigetelés, nyílászáró-csere, fűtéskorszerűsítés és napelemes beruházások valósultak meg, mellyel az önkormányzat jelentős költségeket is megtakarít.

A város kerékpárút hálózatban élenjáró a térségben, a belterületi kerékpárút-hálózat hossza eléri a 10 km-t. A hálózat úgy lett kialakítva, hogy bekapcsolja a lakóterületekhez az ipari övezeteket és így sokan kerékpárt vesznek igénybe a közlekedéshez, nem pedig autót.

A település belterületén a város főgyűjtőcsatornájának a felújítására is sor került 2 db puffer tározó kialakításával. A nagy vízfelületek mellé zöldövezet illetve több ezer m² füvesített, fásított terület jött létre. A csatornák a Berettyó folyóba torkollanak, de a vízvisszaforgatást is megoldották. Több ezer m³ vizet tudnak cserélni, forgatni, ezáltal jó minőségű vizet előállítani. Szeghalom város környezetvédelmi témájú beruházásai a közel 3 milliárd Ft beruházási költséget is elérik.

Az előrejelzések szerint a szeghalmi kistérséget a Nemzeti Alkalmazkodási és térinformatikai rendszer (NATéR – klímamodelleken alapuló térinformatikai rendszer) szerint elsősorban a hőhullámok, árvizek, belvizek, aszály, invazív fajok megjelenése fogja leginkább érinteni.

A város területére úgynevezett üvegházgáz leltár is készült -, kiszámításra került a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is. Szeghalom város teljes üvegházhatású gáz kibocsátása – az alkalmazott számítási módszertan alapján – évente 49 046 tonna, mely Magyarország teljes kibocsátásának mindössze 0,12 %-át teszi ki. A településen a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátást az energiafogyasztás okozza (beleértve az ipari felhasználást is), ezt követi a közlekedés és az ipar.

Az energiafogyasztás döntően a fosszilis energiahordozók elégetésére vezethető vissza. Szeghalom esetében ez az összes kibocsátás 79,12%-a. Ezen belül a közlekedéshez köthető kibocsátások értéke közel 20%.

A nem energiafogyasztáshoz köthető üvegházhatású gázok – a metán és a dinitrogén-oxid – döntően a mezőgazdaságban, illetve a szennyvízelvezetést és – kezelést is magában foglaló hulladékszektorban keletkeznek, ez a két szektor az összes kibocsátás 20%- a.