• Honnan jött az ötlet?

Már egy idő óta foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában meg kellene magunkat mutatni a „világnak”. A gondolat megvolt, csak a megvalósítás formája váratott még magára. Aztán az ötlet hirtelen jött, amikor az iskolai anyanyelvi hétre készültünk a kollégákkal. A versek szeretete, a költészet napja, iskolánk eseménydús mindennapjai, tanítványaink sokszínűsége adták a motivációt a filmhez. És persze nem utolsó sorban Nemes Nagy Ágnes nagyszerű verse.

• Hány vágás van a filmben?

Megszámlálhatatlanul sok. Száz fölötti volt a felvételek száma. Ebből kiválasztani a legjobbakat, a kellő helyen megvágni, nem egyszer-kétszer – hanem több részletnél – akár 10-20-szor is, elég nagy odafigyelést, pontosságot és türelmet igényelt. Annyit viszont tudok, hogy a felvételek és a vágás közel 100 órás munkafolyamat volt. De azt gondolom, megérte, mert így lett olyan pergő, ritmusos és figyelemfelkeltő a filmünk, amilyet szerettem volna, amikor az ötletet felvetettem.

• Kik segítettek az összeállításában?

A film szereplői iskolánk tanulói. Nem válogatott gyerekek, hanem akik éppen ott voltak azon a helyszínen, amit kigondoltam. A felvételeket egy 8. osztályos tanulónk, Bugyik Fanni készítette. A verset iskolánk „öreg diákja” Fazekas László mondta el, a zenét is egy régi tildys diák írta, Pándi Bence. Egyedül a vágásban kaptunk segítséget egy kollégától, és a rendezés volt még az én területem.