Részlet a világ legelső formula futamáról. Ki gondolná, hogy Szeghalom ebből sem maradhatott ki
AMI MEGTÖRTÉNHETETT
Már az okosabbak a fülembe duruzsolhatják, hogy: „kihagytad!” Hát bocsánat, nem hagytam ki, de most van itt az ideje. Éppen átléptük a század tízes esztendejét, gondolom, hogy ez az úri ember – már a legszebb férfikorban lévén – mégis betolakodhat egy kicsinykét városunk múltjába. De, hát Szisz Ferenc 1873-ban született, miért is most, jó három évtizeddel később veszem elő? Jogos a kérdés. Valóban autóversenyzőnk a 19. század utolsó harmadában látta meg a napvilágot a mai Árpád utca 27. szám alatti – ma már szegényesnek tűnő házacskában. Ne részletezzem, milyen hányatott sorsú fiatal volt. Egy ország, mely nem tudta kielégíteni tudásszomját… Amit végül megtalált Maurice Renault gyárában, illetve oldalán. Itthon is megélhetett volna, akár nagybátyja a dobozi uradalomban, de… És ez az aprócska, de csinált Szisz Ferencből, Szisz Ferencet! Más szóval Ferencünk fogta magát, mint a mesebeli legkisebb királyfi és elindult szerencsét próbálni. Valami nagyról álmodott, amit még az osztrák tartományok, vagy éppen Bohémia sem tudott kielégíteni. Németország is csak addig tudta megtartani, míg meg nem lelte élete párját, kivel tovább ment Franciaországba. Mint a gépek szerelmese, hamar beilleszkedett Renault-ék munkacsapatába. Hogy mennyire volt rátermett? Nos, alig két év után, már Maurice jobbján feszített, no nem a fehér asztalnál, hanem az autógyár legmodernebb termékében, mint technikus, a versenyeken. Négy keréken, segédként száguldozott Ausztria, Németország, sőt az Egyesült Államok versenypályáin. Persze eközben is furmányos gépezeteken törte a fejét. Valószínűleg a kurbli tekergetését unta meg, mikor kiötlötte a kompresszoros önindítót. Innen már egyenes út vezetett az autógyár fejlesztési részlegéhez, amit meg is hálált. No, most jutottunk el a világhírhez. 1906-ban a francia automobil szövetség megrendezte a legelső, már szabályokhoz kötött Nagydíjat. A Renault csapat vezér kocsijában a mi Szisz Ferencünk fogta a volánt. Le Mans. Autóversenyzőknek oly fogalom, mint hívőknek a Vatikán. A kemény versenyben Szisz Ferenc Győzelemre vitte Renault autóját! Magyarán a világ legelső formula versenyét egy szeghalmi nyerte meg. De maradjunk a szerény sárréti stílusnál. Talán nem sikerült volna a százkét kilométeres átlag tempójú robogással sem megnyerni a versenyt, ha nincs egy olasz találmány a háttérben, Michelin abroncsra szerelt pneumatikája. Így történt, hogy hosszas kerékcserék helyett, csak az abroncsot kellett váltani. Micsoda előny volt ez akkor. Ettől kezdve Michelin Szisz Ferenccel reklámozta magát, illetve fordítva is igaz. A neves futamról a hazai szaklapok is címoldalon számoltak be. Fogalmam sincs, hogy Szeghalomra jutott e ezekből a lapokból, minden esetre a helyi orgánumnak még nem került elő olyan száma, melyben Sziszről csak egy nyúlfarknyi hírecske is megjelent volna. De ugyebár, amiről nem tudunk, attól még létezhet. De hát még mindig nem vagyunk Szeghalmon. Szomorú tényként közli az utókor, hogy Szisz Ferenc utoljára 1911-ben járt Magyarországon. Az erről készült csoportképen budapesti és dobozi rokonokkal látható a bajnok. Nos, őszintén kérdezem a fenntartásokkal élő olvasót: Nem látogatná meg két évtized távolából azokat a helyeket, melyekhez gyermekkora kötődött? Hát ez az! Magam részéről amerikai és ausztráliai rokonaimat hozom fel példának. Megjöttek és nem nyugodtak addig, ameddig nem láthatták azt a tyúkudvart, árokpartot, ahol „de nagyot estem” emlékek tolultak fel. Főleg olyan esetben, mint Szisz Ferencé, aki nem holmi vasúton, majd szekéren zötykődve, hanem autón, kényelmesen juthatott el a D’Orsay kastély udvarára, hol még a „grófi világban” rugdosta Ferike a port, követte el gyermek csínyeit. Lehet, hogy a falu csak az autóra figyelt fel, mielőtt elhagyta volna városkánkat, hogy a dobozi rokonokhoz vegye az irányt. Később már nem tért vissza a szülőhazába, közbe jött a háború. mint francia állampolgárt, de idegen ajkút, az idegenlégió katonái közé sorozták be. Itt viszont nem várt rá – Rejtő Jenős karrier, mert hamarosan megbetegedett, amiért végleg leszerelték. De sebaj! Várt rá a megszokott autógyár, bár itt kicsit más szerepet kapott, mint korábban. Az igazat megvallva, talán még jobban kielégítette technikai érdeklődését, hiszen a Bourget repülőgépekbe a Renault motorok beépítését felügyelte. Mondhatni, hogy egy magyar által szerelt repülőről lődözték az olaszok, románok a magyar bakákat. Szisz Ferenc azonban még holtában sem nyugodhatott! Egy élelmes csaló a Tisza partjáról kisajátította a nevét és győzelmét, azzal, hogy a Renault-tól életjáradékot csikarjon ki. És az okostónik ezt meg is ették! Nem lett volna egyszerűbb a Párizs melletti Auffargis temetőjébe kimenniük?! De! Van másik sztori is. Mogyoródon, a versenypálya mellett van egy szobor. Olyan lobogó sálas úrvezető, valami négykerekű csodán. Állítólag Szisz Ferencet ábrázolja, de a szobor alakja nem hasonlít Ferencre, az autó pedig köszönő viszonyban sincs a Renault-val. Akkor inkább a mi Elek Imre által alkotott Szisz Ferencünk!
Kele József
