A KEHOP-1.2.1 – Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás – pályázati konstrukció által elnyert támogatás részeként elkészült Szeghalom Város Klímastratégiája, melyet a képviselő testület is jóváhagyott már.
Helyi szintű klímavédelmi stratégiával már több hazai nagyobb város és település is rendelkezik.
Miért fontos a helyi szintű klímastratégia elkészítése?
Magyarország globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység jellege viszonylag nagy területi különbségeket mutat az országon belül. Hazánkban tíz kiemelt problémakörben találkozunk a klímaváltozás hatásaival, ezek a következők: árvíz általi veszélyeztetettség, belvíz általi veszélyeztetettség, villámárvizek (hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék), aszály, ivóvízbázisok veszélyeztetettsége, természeti értékek veszélyeztetettsége, erdőtüzek, turizmus veszélyeztetettsége, hőhullámok, építmények viharkitettsége. Ezen problémakörök érintettsége, illetve jellegzetességei kerültek kifejtésre a városi klímatanulmányban.
Sokaknak a klímaváltozás leginkább nyáron jut eszébe, az akkor tapasztalt rendkívüli hőséget érzik túlzónak és egyre erősebbnek évről évre. A nyaranta érkező hőhullámok kimutathatóan megemelik a többlethalálozás arányát – elsősorban az idősek és keringési betegséggel rendelkezők, valamint a kisgyermekek számára kockázatos ez az időszak. Addig, amíg jelenlegi éves szinten 18-20 hőségnap várható a nyári időszakban, addig ez a szám előrejelzések szerint 2021 2050 között 48 hőségnapra fog emelkedni. Önmagában ez az adat is aggodalomra ad okot.
Ma már tudományos egyetértés van abban a tekintetben, hogy a klímaváltozás elsődleges oka az emberi tevékenységből származó üvegházgáz kibocsátás megnövekedett mennyisége. Az éghajlatváltozás várható negatív hatásainak csökkentésére kétféle válasz együttes alkalmazását igényli: az üvegházhatású kibocsátások csökkentését, és az elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást.
Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága miatt –területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban.
Az elkészült klímastratégia legfontosabb megállapításai
Szeghalom településen az elmúlt 10 évben számos olyan környezetvédelmi témájú beruházás valósult meg, melyek közvetve az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenését is eredményezik. A megvalósult fejlesztések többségében az energiahatékonyságot támogatták – a legtöbb közintézményben hőszigetelés, nyílászáró-csere, fűtéskorszerűsítés és napelemes beruházások valósultak meg, mellyel az önkormányzat jelentős költségeket is megtakarít.
A város kerékpárút hálózatban élenjáró a térségben, a belterületi kerékpárút-hálózat hossza eléri a 10 km-t. A hálózat úgy lett kialakítva, hogy bekapcsolja a lakóterületekhez az ipari övezeteket és így sokan kerékpárt vesznek igénybe a közlekedéshez, nem pedig autót.
A település belterületén a város főgyűjtőcsatornájának a felújítására is sor került 2 db puffer tározó kialakításával. A nagy vízfelületek mellé zöldövezet illetve több ezer m2 füvesített, fásított terület jött létre. A csatornák a Berettyó folyóba torkollanak, de a vízvisszaforgatást is megoldották. Több ezer m3 vizet tudnak cserélni, forgatni, ezáltal jó minőségű vizet előállítani. Szeghalom város környezetvédelmi témájú beruházásai a közel 3 milliárd Ft beruházási költséget is elérik.
Az előrejelzések szerint a szeghalmi kistérséget a Nemzeti Alkalmazkodási és térinformatikai rendszer (NATéR – klímamodelleken alapuló térinformatikai rendszer) szerint elsősorban a hőhullámok, árvizek, belvizek, aszály, invazív fajok megjelenése fogja leginkább érinteni.
A város területére úgynevezett üvegházgáz leltár is készült -, kiszámításra került a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is. Szeghalom város teljes üvegházhatású gáz kibocsátása – az alkalmazott számítási módszertan alapján – évente 49 046 tonna, mely Magyarország teljes kibocsátásának mindössze 0,12 %-át teszi ki. A településen a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátást az energiafogyasztás okozza (beleértve az ipari felhasználást is), ezt követi a közlekedés és az ipar.
Az energiafogyasztás döntően a fosszilis energiahordozók elégetésére vezethető vissza. Szeghalom esetében ez az összes kibocsátás 79,12%-a. Ezen belül a közlekedéshez köthető kibocsátások értéke közel 20%.
A nem energiafogyasztáshoz köthető üvegházhatású gázok – a metán és a dinitrogén-oxid – döntően a mezőgazdaságban, illetve a szennyvízelvezetést és – kezelést is magában foglaló hulladékszektorban keletkeznek, ez a két szektor az összes kibocsátás 20%- a.
A tanulmány nevesít közép- és hosszú-távú célokat a kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentésére, ennek elérése pedig intézkedéseket jelöl meg települési szinten. Egy település gazdaságának szerkezete, továbbá a lakosság társadalmi-gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, mint pedig az alkalmazkodási lehetőségeket a klímaváltozás jelenlegi és várható hatásaihoz.
Szeghalom erősségeihez tartozik kertvárosias jellege, a természeti és táji értékekei. Ipari parkkal és jelentős megújuló energiatermelési potenciállal rendelkezik (a napsütéses órák száma kiemelkedően magas), a helyiek preferálják a kerékpáros közlekedést, melyet a folyamatosan fejlődő infrastruktúra is támogat.
A pályázat részeként előzetesen a város honlapján megjelent egy kérdőív a klímaváltozás kapcsán, melynek jelen tanulmány elkészítésekor összesített aktuális válaszadások alapján az alábbiak jegyezhetők meg. A válaszadók 100%-a hallott már a klímaváltozásról, és 90%-ban elismerik, hogy már jelenleg is hatással van ez az életükre. Nagyon sokan közvetlen változóként az időjárást nevezik meg, a gyerekek jövőjéért történő aggódás is jelentős mértékű. 100%-uk szerint szükséges az önkormányzatnak helyi szinten is lépéseket tennie a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. Elsősorban lakóterületi zöldítésekkel, helyi megújuló energiaforrások alkalmazásával, helyi szabályok alkalmazásával tudna hatni az önkormányzat a többség véleménye szerint.
A városi klímastratégia elkészítése mellett, a pályázat keretein belül számos a klímatudatos szemlélet fontosságát népszerűsítő program is megrendezésre kerül. A jövő évi városi majálison és a Boszorkányfesztiválon felállításra kerülő, „KlíMAváltozás most és a jövőben – Te is TEHETSZ ELLENE!” elnevezésű KlíMAsátorban az érdeklődők megismerkedhetnek a kérdéskört érintő problémákkal és az azokra nyújtott megoldási javaslatokkal, informálódhatnak a klímaváltozás helyi hatásairól, javaslatot tehetnek a klímaváltozással kapcsolatos települési intézkedésekre. KlíMATOTÓ segítségével felmérés készül a lakosság tudásáról a klímaváltozás témakörében. A kitöltők között facsemeték, esővízgyűjtő tartályok/komposztálók, illetve a gyermekek körében fűfej, csíráztató játékok kerülnek kisorsolásra. A gyerekeket a témához kapcsolódó színezők, interaktív ökológiai játékok várják, valamint az ÖKO-labirintust is kipróbálhatják. A játékos útvesztőben elhelyezett – menetlevéllel teljesíthető – klímatudatossággal kapcsolatos játékok, interaktív feladatok kalandos családi programot kínálnak.
A 2020/2021-es tanévben kerül sor a FÖLD 21 bolygóbarát életmód oktatási program, a tanulmányi versenyek és tanulmányi kirándulások lebonyolítására is, melyek célja, hogy a gyerekek nyitottabbá váljanak az egészséges és környezettudatosabb életmód iránt, valamint könnyen elsajátítható ismereteket kapjanak annak mindennapi megvalósításához.
