SZEGHALOM TÖRTÉNETE 11. rész

SZEGHALOM ÉS A SÁRRÉT AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORÁBAN 2.

Az előzőekben Vata „megregulázásáról” írtam. Hát, igaz, hogy I. András király rendeletben tiltotta a családjában élő és onnan leszármazó hölgyekkel való házasulást, minden rendű úrnak, mégis van egy meglepő fordulat. A király, a kor szokása és Szent István törvénye ellenére mellőzte a „néphagyomány” számba menő felnégyelést és a teljes vagyonelkobzást a Csoltok vezérével kapcsolatban. Megelégedett annyival, hogy birtokainak egy részét Péter comesnek adományozta. A két főúr „jószomszédságát” példázza, hogy alig három évtized múlva ismét találkozik útjuk, az országos nagypolitika színpadán. Ráadásul Vata még „kegyvesztett” sem lett! Más szóval ő kezdi a monostor építését! A mi „urunk” az Aba nemzetség aktuális feje (sokan tévesen grófnak titulálják a comes szót, oly annyira, hogy a 19. század végétől Pétert Békés vármegye ispánjának titulálták). Hol volt akkor még a „vármegye”?! Elsőnek Haán Lajos Békés megye monográfusa Pétert egyenesen a Nadányi család ősének tartotta. Szóval Szeghalom Péter comes személyében új földesurat kapott, aki neveltetése folytán a keresztény és az új feudális Magyarország elkötelezett híve volt. Mint ilyen előbb a pogánykodások ellen az új királyok (Endre és Béla) oldalán harcolt, majd ügyesen egyensúlyozott Salamon és a trónigényt bejelentő unokatestvérei Géza és László között. A két herceg az András által életre hívott dukátusok urai voltak, sőt László befolyása Erdélyre is kiterjedt. Ebben a felállásban született meg az idén (2017-ben) kilencszázötven éve megfogalmazott Százdi (vagy Zástyi) monostoralapító okirata, melyben mind saját, mind pedig a királytól kapott birtokokból bőségesen juttatott szolgálókat, szolgálatokat az országban harmadikként fennmaradt okiratban az egyház részére. A Szeghalmot érintő rész a következő képen olvasható: „Adom a hét ekényi Ladan (Ladány) birtokot öt halastóval; adom a monostornak Scegholm  (Szeghalom) birtokot minden javával együtt.”

Szeghalom és vele Körösladány így került közel kétszáz évre az Egri káptalan fennhatósága alá. Ez a kitétel azonban (persze az oklevél más részeivel együtt) fontos, sőt első adatokat tartalmazott az ezer év távlatában lévő falvak népességére vonatkozóan. A hét ekényi föld kétszáztíz hektár művelt (szántott) földről tudósít. Ezt huszonegy szolgáló család művelte, ami átlagosan százöt földműves lakót jelentett. Az öt halastó gondozására tizenöt halász családot lehet számítani hetvenöt fővel.* Egy halászbokor tíz családfő, akkoriban három halászó helyet gondozott. Természetesen ehhez jöttek még a pásztorkodásból élők és a mesterséget űzők. Így a népességet Körösladány és Szeghalom esetében is legalább három-négyszáz főre tehetjük. A „házi iparban” megszokott tevékenység volt a „ser”-gyártás. A házi állatok között a liba, tyúk és sertéstartásról tudósít az okirat.

Péter comes személyére figyelve ez a „egyensúlyozása” ebben az írásban jól látható, mert Salamonnal, az éppen aktuális királlyal és későbbi ellenlábasaival, Gézával és Lászlóval is megerősítette az adomány-levelet. Mivel az istváni törvény úgy rendelkezett, hogy ki királya ellen tőr annak jószágait vegyék el, úgy tűnik, hogy Péterünk – és a hercegek – már ekkor pártütésre készültek, mert a vagyonelkobzás az egyházra nem vonatkozott. Az alapított egyházi intézmény kegyura pedig – mivel a templom életet is biztosított (védelmet nyújtott) a „kegyúr” ott biztonságban lehetett és a birtokok hozamából részesülhetett. Tehát Szeghalom ura úgymond hosszú távra bebiztosította magát. Azonban a király és a hercegek elmérgesedő viszonyában a két herceg oldalára állt. Nem volt nehéz választás, hiszen a kabar szállásterületek, de még újabb birtokainak jelentős része a Géza és László által kormányzott dukátusok szomszédságában voltak. A trónviszály csatározásai 1073-ban átmeneti békekötésbe torkoltak. Géza a „Magnus”, avagy nagyobbik herceg, „béketúsznak” Salamon udvarába küldte a váradi püspököt és Vatát. Az interneten a következő olvasható az öreg Vatáról: „A mozgalmat nem lehetett újjáéleszteni. Vata további élete ismeretlen, valószínűsíthető, hogy nyugalomban és megbecsült vezetőként halt meg a 11. század közepén.” Valóban még mindig, több pogánylázadással a háta mögött is nagy tekintéllyel bírt… A béke azonban nem volt hosszú életű. László épp külhonban járt szövetséges csapatokat toborozni. Ezt Salamon kihasználva, német-magyar seregével Géza ellen indult. A két sereg Kemej síkján találkozott. A többszörös túlerő láttán Géza igyekezett kerülni az összecsapást és azt párviadallal kiváltani. (Ez a középkor idején is végig szokásban maradt.) Géza seregéből Péter vállalta a megmérettetést, Salamon részéről pedig Opos vitéz. A párharcot szívem szerint a „matuzsálemek harcának” tekintem. Péter, már 1067-ben az oklevélben unokáját is megemlítette, Oposról pedig tudjuk, hogy húsz évvel korábban a cseh hadjáratban, vitézül küzdött, vagyis ő az ifjabbik küzdő is közel ötven éves lehetett, míg Péter már túljárt a hatvanadik évén. A küzdelem során a krónika tudósítása alapján Opos lándzsája Péter szívét járta át… Közben Géza seregének négy zászlóaljából három kereket oldott, a negyedikre pedig rázúdult Salamon hada, tiporva, vágva a menekülőket. Géza herceg Péter tokaji „házában” keresett menedéket üldözői elől, majd megindult maradék kíséretével testvére, László elé, aki cseh csapatokkal tért vissza Magyarországra. A két testvér Vácnál találkozott ahonnan Salamon ellen vonultak. A két sereg Mogyoródnál találkozott, ahol Salamon csúfos vereséget szenvedett. Immár Géza lett a királyi hatalom birtokosa.

Szeghalom a tatár dúlásig Százd monostorának fizetett egyházi adót… De, hogy kerekebb legyen a történet, Szent László idején a Bihari Egyházmegye egyik esperességének székhelye lett…

                                                                                                       Kele József

A történelem során általában öt lelkes kiscsaláddal számolnak, holott ezt – ásatások, oklevelek – alapján, akár hat-hét fővel számolhatjuk. Ami máris nagyobb népességet eredményez. Ugyanakkor a lélekszám jól érzékelteti a „tíz falu” összeköltözését a templom környékére.