A kép alapján több kérdés is felvetődhet. Mit keres Csökmő Szeghalmon? Vasút Csökmőn?
VILLANÁSOK A HARMINCAS ÉVEKBŐL 7.
Kezdjem jó magyar logika szerint a második kérdéssel. Elvégre sok tréfa tárgyát képezte a csökmői „metró” és repülőtér, mivel ugyebár a vasút mindig is elkerülte ezt a zsáktelepülést, akár csak Bucsát… Semmi hasonló nem történt, mint Vésztő esetében, hogy Békéscsabára keskeny nyomtávú vonalat építettek ki. Egyszerűen a 20. század elején a település kikövezése miatt telepítettek könnyű szerkezetes vaspályát. A zúzalék-köves út építésekor. Hát ez került a levelezőlapra, mint hírhajhászás. Egyébként nyugodtan foglalkozhatunk Csökmővel, hiszen a Sárrét első nyomdásza az 1870-es években egy asszony jóvoltából oda helyezte át székhelyét, vagy éppen a most taglalt időszakban heti rendszerességgel a szeghalmi villanytelepnél töltötték fel a csökmői posta akkumulátorait, hogy mind a távíróhálózat, mind pedig a telefonhálózat üzemelni tudjon. Már hányszor hangsúlyoztam, hogy nincs új a nap alatt. Íme, megint valami, ami örök aktualitásként fel- felmerül, azután minden marad a régiben, immár kilencven éve. Mert „Azt írja az újság”, hogy a bethleni konszolidáció, akár gazdasági, akár közigazgatási téren, mint aminek következtében ugye megkaptuk a királyi járásbíróságot és a királyi adóhivatalt, még sem lett teljességében végrehajtva. Talán a képviselők ott fenn a nagyházban, talán főszolgabírók jóval lejjebb, féltették választóköreiket, illetve járásaikat, mindenesetre megint csak megbukott a megyei, járási közigazgatás realizálása. Talán Dévaványa Békés megyéhez csatolása az egyetlen, de az is csak egy másik korszakban és húsz évvel később történt meg. És nem hiába említettem Bucsát és Csökmőt. Magyary Zoltán megbízást kapott, hogy dolgozza ki az akkori Magyarország közigazgatási beosztását… „Elméleti fejtegetések helyett azonban talán jó lenne a magunk portája táján szétnézni s néhány változtatásra szoruló dolgot Magyari kormánybiztos figyelmébe ajánlani.” Ezután, a cikk hosszasan taglalja, hogy Öcsöd Szolnok megyéhez csatolása, mennyit segítene az ottaniakon ügyeik intézésében, minthogy egy napot utazzanak, csak, hogy beérjenek Gyulára. Hasonlóan említi meg Bucsatelepet a Springer birtok tízezer holdjával (Bucsa csak 1941-ben lett önálló község, addig lakói Füzesgyarmat népesedési statisztikáját szépítették), mely Karcagtól mindössze hat kilométerre található, mintegy külterületként is tekinthető, ezzel szemben a lakosok ügyes-bajos dolgaik elintézésére huszonöt kilométert kell kutyagoljanak, (szekerezzenek) Szeghalomig. Mondjuk, ma sincs ez másként… „Vagy itt van pl. Csökmő, mely évszázadokon keresztül Békés megyéhez tartozott. Csökmő 35 km-re fekszik a járási székhelytől, Berettyóújfalutól. Újfaluban van Járási Bíróság, Adóhivatal, közjegyző is. Akármilyen elintézni valója van is a csökmői embernek, vasút hiányában 35 km-t kell megtennie gyalog, lóháton vagy szekéren.” … „Mennyivel másként alakulna a helyzet, ha Csökmő a Szeghalmi járáshoz kerülne. 10 km távolságban találná meg a lakosság a főszolgabíróságot, járásbíróságot, az adóhivatalt és a közjegyzőt s még gyalogszerrel is eltudná intézni minden dolgát egy délelőtt folyamán. Nézzük csak meg egy piaci napon Szeghalom belterületét, mikor tele van a község csökmői szekerekkel élő bizonyságául annak, hogy gazdaságilag, iparilag és kereskedelmileg Csökmő máris Szeghalomhoz tartozik. Szeghalom reálgimnáziuma a kulturális igények kielégítése terén jöhet tekintetbe. A szeghalmi villanytelep, mely már Füzesgyarmatot is ellátja villannyal, bizonyára szívesen építene távvezetéket, hogy Csökmő is részesedhessen a kultúra igazán elemi áldásában. Vonatösszeköttetése Szeghalmon keresztül Budapest felé már elsőrangúnak mondható.”
Hát csak felvillantva az akkori közigazgatás racionalizálásának. Mondjuk a cikk írója (néven nevezve Nagy Miklós gimnáziumunk igazgatója), kicsit szakított a valós helyzettel, hiszen villanytelepünk még gyermekbetegségben szenvedett, nem nőtt fel a feladathoz. Hogy nappal is tudjon áramot szolgáltatni az említett hálózaton, csak öt év múlva és akkor is a Pusztai féle malomban beállított új dinamóval vált képessé. Hozzá szeretném ehhez az azóta is vajúdó kérdéshez fűzni, hogy mindezek nem légből kapott ábrándja volt a szerzőnek, mert e cikkecske megjelenése idején dolgozta ki a Szeghalmi járás mintajárássá szervezése című tanulmányát, mely nyomtatásban is napvilágot látott. Mások később sokat hivatkoztak rá, köztük Tildy Zoltán megyei bizottsági tagként, vagy éppen Gönczy Béla, vésztői lelkipásztor is. Abban minden esetre ráhibázott, hogy a járási szintű ügyek intézésére Szeghalom jobban kézre esne a csökmőieknek, mint bekutyagolni Berettyóújfaluba. Hát bizon mondom, hogy volt már nálunk minden ésszerűsítés, járások eltörlése és visszaállítása, régiók megalkotása és eltörlése, de ezek a „zsákfalvak” mindig a háttérbe szorultak, mintha még mindig tengernyi láp övezné… Szellemi láp…
Kele József
