Címke: szeghalom története

Az 1600-as évek török-magyar, török-német, magyar-német hadakozásai teljesen elszabadították „Vadvíz országot”. Részben a palánkok, várak védelmét szolgálva, részben, hogy se a várvédők, sem pedig az ostromlók élelmet, pihenőhelyet itt ne találjanak… SZEGHALOM UTOLSÓ HADI ÉVEI Mint láthattuk és érzékelhető volt, hadak jöttek, hadak mentek, de a sárréti nép körömszakadtáig ragaszkodott régi lakhelyéhez és ha egy […]

Akár hisszük, akár nem, bizony tudomásul kell vennünk, hogy a kuruc fejedelem Thököly Imre zászlaja is megfordult szülőföldünkön. TATÁR, KURUC, NÉMET A NYAKUNKON Az előzőekben kicsit bepillantottunk a Nadányi család, nem mindig Szeghalmot érintő belügyeibe. Egy szó mint száz, Ladányi Mihály mindent megtett, hogy a néptelen faluhelyet újra benépesítse. Krónikásaink szerint – mivel állításuk szerint […]

Nadányi Miklós báró az első földesura Szeghalomnak akinek a portréja fennmaradt 1649-ből MENNYIRE PUSZTA,  A PUSZTA? Mint az előbbi részben oly szépen közreadott „Várhely regéje” is mutatja, Szaturdzsi Mehmet (hétköznapian Mehemed) 1598-as sikertelen Nagyvárad elleni ostroma után a környező területeken tombolta ki magát. A pasa csapatai felprédálták a környező területeket. A békés falvak romokban hevertek. […]

Várhely létezése sok helybéli fantáziáját megmozgatta az elmúlt évszázadok során A KIS SÁRRÉT ÉS SZEGHALOM ROMLÁSA Visszatérve nagy eleinkhez, Szeghalmy Gyula 1936-ban Békés vármegye monográfiájában a Szeghalom határában lévő Várhelyet a halmok között sorolta fel, megállapítva, hogy 1929-ben talajjavítás során széthordták. Ugyanő, mint szemfüles múlt-turkász ezen munkálatok során középkori cserepeket figyelt meg és vaskarikáról tett […]

A Kurdisztán területén honos hegyi-kecske szarvából készült korbácsnyél, mely a török időkben került Szeghalom közelébe (Szeghalomra?). A Berettyó csatorna új mederbe terelésekor került napvilágra. A FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN Mintha nem lett volna elég Szeghalomnak és a környező, hozzá tartozó településeknek a Dózsa, Mohács és a Csákyak egymás közötti marakodása, birtokháborítása, szépen közeledett az újabb megpróbáltatás. 1551-ben […]

Terepbejáráskor egy-egy volt faluhelyen furcsa, kehely alakú cseréptöredékekre lehet bukkanni. Ezek általában a 14 -16. századi lakóházak külső (konyha felől) fűthető rakott kályha jobb hő leadását biztosító úgynevezett kályhaszemek. Ilyenek kerültek elő Czakóban (Balkány falu), Pakacz-ér mentén (Für falu), Sima-szigeten (Sima falu) és még számos helyen. SZEGHALOM A 15. SZÁZADBAN 2. A 15. század második […]

  Luxemburgi Zsigmond és Borbála által 1408-ban alapított Sárkányrend jelvénye. Zsigmond abban reménykedett, hogy ebben a rendben egy táborba gyűjtheti a bárókat… SZEGHALOM A 15. SZÁZADBAN 1. Zsigmond uralkodása nem ment minden zökkenő nélkül, most ne figyeljünk arra, hogy családos emberként is szívesen járt a „más kertjébe”, hogy Hunyadi János származását is szívesen kötik személyéhez […]

Bár a kép nem helyi, de az építési technológia általánosan elterjedt volt. Egyedül az ablak nem fér az archaikus képbe, mert a 14. században a paraszti porták nem dicsekedtek ilyen luxussal… AHOGYAN A NÉP ÉLT… Kalandoztam már közel négy évszázadot Szeghalom és a Kis Sárrét történelmében, de főként a birtokosok és az oklevelek szemszögéből ismertetve […]

  Janus Pannonius (Csezmiczei János) fiatal kori ábrázolása 1465-ben a Plautus-kódex egyik miniatúráján. Ő volt az első ember, aki érzékletesen írja le nekünk s sárréti tájat, hogy ne csak térképek és tárgyi leletek alapján képzelegjünk a régi idők világáról. A SÁRRÉTRŐL KICSIT MÁSKÉPPEN Egy kicsit elszakadva a történelem szigorú rendjétől az irodalom berkeibe kalandozunk el. […]

Anjou Nagy Lajos 1351-ben megerősítette II. András Aranybulláját, helyenként kicsit pontosítva azon. Korban Lajos uralkodásának ideje volt a legnyugodtabb fél évszázad a sárréti falvak életében. Természetesen nem egyszer előfordult, hogy egyik-másik szomszédos uraság emberei (jobbágyai) „áttévedtek” a szomszéd kertjébe… (A képen Werbőczy Hármaskönyvének érintett cikkelye) „MINT HA PÁSZTORTŰZ ÉG…” Nem véletlenül vettem „számra” Arany János […]