Helyi hírek, apróhirdetések
Károly király (Károly Róbert) ábrázolása a Képes Krónikában. Trónra kerülése körüli belviszályok a Sárrétet sem kímélték. Családokon belüli viszálykodás, helyezkedés vette kezdetét, kicsik a nagyok ellen, a király oldalán… SZEGHALOM KÖRNYÉKE KÁROLY KIRÁLY IDEJÉN A mindig lázadozó sárréti táj, ismét kitett magáért. A Csolt nemzettség ideje már elmúlt, az Ábránfyak nyugodtan igazgatták birtokaikat. Ellenben a […]
Körösszeg várának maradványa napjainkban, alig néhány tucat lépésre a magyar-román határtól. A történetünk során többször visszatérő erősség mindig a Kis Sárrét urainak tulajdonában volt. A TATÁROK UTÁN Mint azt írtam, a tatárok zuhataga elkerülte a Sárrét nehezen járható, mocsaras, erekkel szabdalt vidékét, erre csak kisebb portyázó csapataik jutottak el. A népemlékezet azonban megőrizte ittlétüket (De […]
Egy olyan kérdőjel van városunk múltjában, amely immár másfél évszázada foglalkoztatja Szeghalom történetének kutatóit, őrzőit. HÁNY SZEGHALOM LÉTEZETT? Az előző, tatárjárást taglaló kis eszmefuttatás után felvetődik a kérdés, hogy mi lett Szeghalom sorsa abban a vészterhes alig egy évig tartó rémálomban. Megsemmisült e, mint a szomszédos Szentmihály (Ma Siskás néven, Körösladány és Szeghalom osztozkodik a […]
A 13. századi Sárrét életét jól példázza ez az 1241 késő tavaszán kilőtt nyílhegy, mely egy Bács megyei ásatás során került elő… SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE A TATÁRJÁRÁS ÉVSZÁZADÁBAN Mint az az előzőekben látható volt, a Kis-Sárrét, Vata földje (bár új birtokosokat kapott) mégis belenőtt a feudális Magyarország gazdasági és szellemi rendjébe. Szeghalom 1219-re virágzó esperességi […]
Százd monostorának alapító oklevele. 13. századi átirat, mert kétszáz év erősen megviselte Péter comes oklevelét… SZEGHALOM ÉS A SÁRRÉT AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORÁBAN 2. Az előzőekben Vata „megregulázásáról” írtam. Hát, igaz, hogy I. András király rendeletben tiltotta a családjában élő és onnan leszármazó hölgyekkel való házasulást, minden rendű úrnak, mégis van egy meglepő fordulat. A király, […]
A vésztői Csolt-monostor feltárásakor került napfényre ez a freskó-vakolat darab. A művészi megfogalmazás szerint „ruharedő” ábrázolás van rajta. Nos, Csolthoz és történetéhez jobban illik a 11. századi pikkelypáncél. SZEGHALOM ÉS A SÁRRÉT AZ ÁLLAMALAPÍTÁS IDEJÉN 1. A római keresztény vallás felvétele, elterjesztése, a szilárd egyházi és állami rend nem ment egyik napról a másikra, Szent […]
A „Péteri-dűlő” Szeghalom Lukáca határrészétől északra, a Kutas – (Ölyvös) csatorna mentén húzódik. A 19. században a csatorna rendezésekor itt egy kora Árpád-kori falut bolygattak meg. A templomának romjait a csökmőiek 1780 és 1796 között elhordták és beépítették saját templomukba. JURTÁKTÓL A TEMPLOMIG Írtam, hogy Árpád honfoglaló magyarjai laza nagycsaládi falvaikkal telepedtek be, a már […]
Gepida csontfésű a 6. századból. Szeghalmon 1967-ben került elő egy, melynek darabjait a békéscsabai múzeumban őrzik. SZEGHALOM A „NÉPEK ORSZÁGÚTJÁN” Arról, hogy mennyire békétlen volt Közép- és Belső-Ázsia, jól érzékelteti a Kárpát-medencében megforduló keletről érkező számos népcsoport. Az előzőekben említettük a gótokat a szarmatákkal kapcsolatban. Egy másik visztulai, szinte jelentéktelen germán népcsoport a felső Tisza-vidéken […]
Sajnos, a szkíta korról Szeghalmon csak cseréptöredékek maradtak fenn. Szívesebben mutatnék arany, oroszlánfejes karperecet, csodaszarvas veretet, de hát ez van. A népnek is élnie kellett, nem mindenki vezér. „NEVESÍTETT NÉPEK” NYOMAI SZEGHALMON Időszámításunk előtt a 8. században ismét új népelem jelent meg a Sárrét vidékén. Róluk, már az írott történelem is tud. A perzsák általában […]
Még mindig kőbalták. A réz megjelenése nem törölte el a kőeszközök használatát. A felső sor és az alsó sor hazai régészeti lelet. Középen Balti, tengerparti párhuzamok. A FÉMEK KORA SZEGHALMON Megígértem, hogy a Tiszapolgári kultúrára még visszatérek. Hogy mi késztetett erre? Őszintén mondva, hogy ők azok, akik tájunkra elhozták a „fémet”. A rezet. Persze senki […]