Helyi hírek, apróhirdetések
A Szabadságharc utolsó harmadában egyre-másra jelentek meg a „szükségpénzek”. Valahogy elfogytak a mindennapi kereskedelemben használt aprópénzek. Ugyan mit lehet kezdeni száz forinttal, ha csak egy czipót akart venni az ember négy krajcárért? A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 3. A képen látható pénznyomó lemez Ben tábornok Erdélyi Főhadpénztárának megbízásából készült, a papírpénzek nyomtatására, a lemezen őrzött dátum, […]
A dicsőséges tavaszi hadjárat nyitányaként az 1849. március 5-én vívott szolnoki csatában Oláh György adatai szerint Perczel és Damjanich seregében tucatnyi szeghalmi vett részt A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 2. Az előzőek után Hajdu István – bár a megyei bizottmány székében megerősítette – 1848. szeptember végén mégis leköszönt bírói tisztéről. Az új községvezetés a következően alakult: […]
Bogdán Lajos „Polgári szózat”-a oly jól sikerült, hogy még hamarosan újból kiadták, immár Debrecenben, így még szélesebb népcsoportokhoz juthatott el A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1. A dicső forradalom, melyet részben a Pilvax ifjainak neve tesz emlékezetessé, viszonylag késve, két nap múlva vált Békésvármegye „rendei” előtt ismertté. Még a gyorspostával is két napba tellett, míg a […]
A képen látható fiatalember méltatlanul háttérbe szorult a köztudatban, pedig a magyar és a nemzetközi természetrajz egyik jeles alakja, hogy reá méltán büszke lehet Szeghalom, hiszen itt született Kovács János ISMERT ALAKOK MÁS NÉZŐPONTBÓL 2. Simay János bíróságának idején még egy közigazgatásilag fontos változásról kell említést tennem. 1853-ban szervezték meg, vagy inkább újból a járásokat. […]
Bár nem Szeghalmon született, Simay János személye közel fél évszázadon keresztül meghatározó erővel hatott Szeghalmon és a Sárréten egyaránt ISMERT ALAKOK MÁS NÉZŐPONTBÓL 1. Az előzőekben már feltűnt a reformpárti Kovásznai Bogdán Lajos nagytiszteletű úr alakja. Igaz, csak másfél évtizedig működött Szeghalmon. nem rajta múlott. 1848-ban a Réthy Lipót nyomdában jelent meg „Polgári szózat” című […]
Kossuth „Törvényhatósági Tudósítások” 16. levele éppen Békés vármegyéről tudósít SZEGHALOM A REFORMKORBAN Már gondolom eleget hallhattunk a 19. század első évtizedeiről. Napóleoni háborúk, a felvilágosodás eszméi, meg hasonlók. Azt talán kevesen tudják, hogy Békés megye (még a nemesi vármegye) a magyar nyelv hivatalossá tételében is az élcsapathoz tartozott. Mégpedig a maga sajátságos módján. Már a […]
Ez a szépen dekorált „insurgens” (nemesi felkelő) szép példája, hogy a napóleoni háborúk a Sárrétet sem kímélték „SORSCSAPÁSOK” A 19. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN Persze már az előző részekben találkozott az olvasó „fekete bárányokkal”, kiket városunk – akkor falunk – bölcs vezetői kiebrudaltak szűkebb hazánkból, lett-légyen az bölcs lelkipásztor, vehemens tanító, vagy csak egyszerűen Csuba Ferke. […]
Az 1820-as években készült portré, a Wenckheim családba beházasodott harmadik Horgosi Kárász Miklósról ÉRDEKESSÉGEK A 19. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBÓL Már szóltam Rózenfeld Karolináról, ki 1806-ban felmérette birtokait, majd azt öt gyermeke között osztotta el. Két fia Körösladányi és Békés környéki birtokrészt kapták, míg a három leány Szeghalom és Füzesgyarmat határán osztozkodott. A szeghalmi birtoktest […]
Református templomunk, ahogyan az 1827-34 közötti átépítések után kinézett MÉG MINDIG A 19. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN Nem mondhatja senki, hogy nem szeretek pletykálni, ha a városunk múltjáról van szó. No, kérem szépen, ha már az ország egyetlen görögkereszt alaprajzú református temploma nálunk található, úgy ezzel kapcsolatban is van miről megemlékeznünk. Csak jusson eszünkbe az […]
A legnagyobb megmozdulás a 19 század első harmadában a református templom bővítése volt A FELVILÁGOSODÁS UTÁN, A REFORMKOR ELŐTT Lépjünk túl az olyan apróságokon, mint a csendes falusi utcán száguldozó tanító, a rebellis nézeteket hangoztató lelkipásztor (Bár belegondolva, az „Új időknek új dalaival” már ekkor jelentkezett a szarvasi Tessedik Sámuel, vagy épp a vésztői […]