A Pusztai fivérek cséplőgépe aratókkal 1926-ban. A gép hátterében az új malom részlete, illetve az 1900-ban épített, népnyelven „Pergelő”-ként tisztelt malom megmaradt része látható AZOK A HUSZAS ÉVEK 4. Nem is tudom, hogy emlékezik e még valaki arra, mikor a vízi, szél és szárazmalmokat taglaltam, mely utóbbiakat Tessedik Sámuel oly keményen lehordott a 18. század […]
Címke: szeghalom története
Szeghalom története, 98. rész
„Sírva tarlóz, aki él” zengte örökéletű soraival koszorús költőnk, Arany János AZOK A HÚSZAS ÉVEK 3. Nem ok nélkül vettem elő kedvencem e megrendítő sorait, egy oly kor pillanatfelvételénél, mely szorosan összefügg az 1920-as évek elejével. Csak mellékesen óhajtom megjegyezni, hogy e kép Szeghalmon készült és nem szociográfiai fotóként, hanem „életképként” készítette Szeghalmy Gyula. Igen, […]
Szeghalom története, 97. rész
Az Újtelep (később Hothy-, majd Rákosifalva) részlete úgy hatvan év távlatából, de a kisvonat és a villanyoszlopok nélkül akár kilencven évvel ezelőtt készült kép is lehetne AZOK A HÚSZAS ÉVEK 2. Már Fehér Mária néném 1919-es árvízi visszaemlékezését felvillantva megjegyeztem, hogy abban az Újtelep korai időszakának (születésének) emberi oldalát villantotta fel, mintegy jelezve, hogy ők […]
Szeghalom története, 96. rész
Hát szóval ő lenne Sz. Tóth Imre, aki nagy áldozatok (családi) árán nyomdát alapított Szeghalmon. A kép kicsit később készült, mikor már megbecsült polgára lett városkánknak, mint az Ipartestület elnöke AZOK A HUSZAS ÉVEK Az előző részben ott hagytam el nyomdászainkat, hogy felvásárolták a békési nyomdát szőröstől-bőröstől, meg megszerezték a vármegyétől a hivatalos nyomtatványok gyártási […]
Szeghalom története 95. rész
Egy érdekes felvétel, mintegy kilenc évtized távlatából a Tóth és Mező Nyomdánkról, a mai Tildy Zoltán utcáról. Jelenleg itt talán pont a drogériát találjuk, mármint a helyrajzi számon ROHAMOS FEJLŐDÉS KÜSZÖBÉN Egy kicsit kalandozzunk vissza az időben. Tény és való, hogy Szeghalmon a nyomdászatot még a 19. század közepén, jelen korunkat megelőzően Csereklei Dion kőnyomó […]
Szeghalom története, 94. rész
Dr. Temesváry Imre dedikált képe. Akár hogyan is írt róla az utókor, őszintén megvallva, mind a mai napig azon kevés országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőink egyike, aki ténylegesen is tett valamit Szeghalom fejlődéséért ÉS 1920-NÁL MARADVA Írtam, hogy Makai Marci már egy ideológiájában túlhaladott, csoportosulás színeiben indult az 1920 évi választásokon. Nem így Temeváry Imre, aki a […]
Szeghalom története, 93. rész
Tanya árvíz után. A kép jól érzékelteti Szeghalom és az ország állapotát, amilyenben az 1920-dik esztendő találta ÉS MÉGIS ÁTVÉSZELVE Valahogy elérkezett az 1920-as esztendő. Valahol fent ott Párizs környékén úgy gondolták, hogy a román elképzelések mégsem a legreálisabbak a Mare Romanie impérium megteremtésére és finom ráhatásra a román csapatok februárban megkezdték – no, nem […]
Szeghalom története, 92. rész
Zsila Gyula, a szeghalmi Vörös Őrség, később a hozzájuk csapódott mintegy tizenöt-húsz vöröskatona és egyben Szeghalom katonai parancsnoka. Reformátustanítónk a hadsereget zászlósi rangban hagyta el… MIKOR A”SZÉP IDŐK” VÉGET ÉRNEK 9. De ne csak a „birka tulajdonos nagybérlők” számlájára nehezedjen az ügyeskedés és spekuláció vádja, szép példáját adta ennek Vasvári István napszámosból lett forradalmárunk, a […]
Szeghalom története, 91. rész
Vasvári István hadfi szépen felcicomázott KuK sapkában tért haza még 1918. november 2-án, hogy néhány hetes működése után végleg beírja nevét a több fejezetnyi szeghalmi „munkásmozgalom” történelmébe AMIKOR A „SZÉP IDŐK” VÉGET ÉRNEK 8. Sanda gyanúm, hogy vannak, akik már kicsit unják, hogy huzamosabb ideig toporgok szinte egy helyben az alig három évtizeddel ez előtt […]
Szeghalom története, 90. rész
A Szeghalom-Vidéki Hírlap helyett kiadott Jövő, a Szervezett Munkáspárt hivatalos lapjának titulálta magát. No és ki a felelős szerkesztő? Hát a mi kedves Makai Mártonunk! AMIKOR A „SZÉP IDŐK” VÉGET ÉRNEK 6. Persze ne gondolja senki, hogy a katonák hazatérésével megnyugodott a szeghalmiak lelkivilága. Hogy is ne! És kik álltak a „változások élére”? A már […]