Szeghalom története, 78. rész

Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, akit oly nagy áhítattal fogadtak Szeghalmon atyjának szobra felavatásának alkalmából KOSSUTH, KOSSUTH! Lehet, hogy az előző iromány után többekben, enyhe felháborodás támadt; Mi az, hogy nem Szeghalomé a szeghalmi Kossuth szobor?! Engedelemmel fordulnék e néhány nemzeti szabadság kultusztól megáldott polgártársam felé… Valóban a Kossuth szobor felállításának eszméje Szeghalmon született, pontosabban a […]

Szeghalom története, 77. rész

A Kossuth-szobor avatása 1907-ben. A háttérben a Községháza és a Baranya-ház (Kóti porta) teteje látható KIÉ KOSSUTH SZOBRA? Kossuth, Kossuth! A nemzet hőse, a függetlenség szimbóluma, és 1848 elvitathatatlan vezére. Mi sem természetesebb, hogy Szeghalomnak is kell (!) egy Kossuth szobor. Az Olvasó Egyletben, már 1894-ben elhangzott a jelszó: „Szobrot Kossuthnak!”. Néhány szónoklat a közelmúltból […]

Szeghalom története, 76. rész

Csendes, romantikus falusi korcsma-belső a múltszázad elejéről. Sajnos Szeghalomról hasonló kép még nem került elő NAGYEMBEREK, KISEMBEREK Esküszöm, hogy néhány gondolat után elbúcsúzom Szeghalmy Gyulától, emlékét és az olvasók idegeit békén hagyva. Mindenki azt hinné, hogy Gyula bátyánk a Tildy elleni propagandájával, a Gimnázium elleni aknamunkájával Szeghalmon végleg becsapta maga mögött azt a bizonyos verőce […]

Szeghalom története, 75. rész

Szeghalmy Gyula, még haditudósítóként. Nem sokkal később, már a Tanácskormány népbiztosaként járta a felvidéki kastélyokat, leltározta és rakatta teherautókra a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat. ISMÉT HÍRESSÉGEK 3. Gyula bácsit ott hagytuk magára, hogy elindult az éppen visszafoglalt felvidéki területekre, hogy az ottani főúri kastélyokban bogarásszon és menthesse azokat a magyar történelmi ereklyéket, amit a harcok és […]

Szeghalom története, 74. rész

Szeghalmy Gyula felvétele a balkányi (töviskesi) úton szénát hazaszállító szekérről. Az idillikus hangulatot az sem rombolja, hogy fényképészünk a szürkemarhákat a magyar tarkák foltjaival díszítette fel ISMÉT HÍRESSÉGEK 2. A nádpálcás tanító régészkedő, földrajztudor, tankönyvszerző, monográfiaíró, fotográfus és még politizáló egyén is (!) ténykedését, nehéz lenne hiánytalanul felsorolni. Mert! Akkor nem beszélünk arról, hogy vehemens […]

Szeghalom története, 73. rész

A képen látható úriember nevével bőven lehetett találkozni ennek a cikksorozatnak az első felében. Persze ő sem szeghalmi születésű. Szeghalmy Gyula több mint három évtizeden át volt ikonikus alakja városkánknak ISMÉT HÍRESSÉG A legénykedő, fonókázó és egyleteskedő, Dapsy Gizis Szeghalomra mintegy száztíz év előtt, új személyiség érkezett. Nem, mintha szíve-vágya lett volna városunkban megtelepedni, de […]

Szeghalom története 72. rész

A messze földön híres „békési (berényi) fehér hímzés” nem hiába került címadónak, egy mintanyomó dúc társaságában e cikkecske elejére. Mindkettő Szeghalmon készült AZ IFJAK ÉS KOMÁK Az előző részben a legények világába pillantottunk be, egy kiadós ivászat kapcsán. A legénykedő legények mellett azonban ott találhatók a leányok közösségei, melyekhez az ifjonti „szelet csapók” csak kívülről […]

Szeghalom története, 71. rész

Egy üvegcsizma. Három literre hitelesítve. Valamikor fontos társadalmi szerep hárult rá. Ma már „csak” múzeumi tárgy MÉG MINDIG A SZÁZADFORDULÓN Hagyva egy kis időre Szeghalom prominens alakjainak hol nagyszerű, hol kicsinyes viselt dolgait, ismét nézzünk körül az éppen nem mezőváros mindennapjaiban.Ha a társadalmi szinten bámészkodik a korba tévedő, bizony nyugodtan hasonlíthatta volna a korabeli Szeghalmot […]

Szeghalom története 70. rész

Alig fél évtizeddel Ady Endre halála után Rozsnyai Kálmán szerkesztésében állt össze ez a könyv, amely az akkori szeghalmi nyomdászat teljesítményét is dicséri. NEVES ALAKOKRÓL ISMÉT 3. Persze, miután így lehúztam a vizes lepedőt Rozsnyai Kálmánról, egy kicsit illik kárpótolnom. Azért halványan beírta ő a nevét a magyar irodalom lapjaiba is. Mint fordító ő fordította […]

Szeghalom története 69. rész

Dapsy Gizella óvónőnk, ki elébb idegenkedett Ady új hangú lírájától. Bodor Aladár (szintén rímfaragó!) hatására, azonban előbb a verseket, majd a költő Adyt is piedesztálra emelte. NEVES ALAKOKRÓL ISMÉT 2. Az előző felvezetésre utalva, van egy óvónőnk, akire a helyi pedagógus társadalom – mind a hét család – kígyót-békát összehordott. Hát őszintén megmondva, Dapsy Gizellát […]