Helyi hírek, apróhirdetések
Büszke kémény magasodik a körösi hajósok fölé. Bizony, a folyószabályozás szinte sohasem zárult le véglegesen FURCSASÁGOK A SZÁZADFORDULÓN Ha már betekintettünk az egyházunk iskolaépítő munkáiba, akkor belegondolva, szinte nyüzsgött a falu. Ha nem bent építkeztek, akkor kint, a határban. Hogy mit? Aki a Kernyén lévő „Mikolik-tóra” kimegy, urambocsá’ horgászni, a szomszédságában, a csatorna torkolatánál egy […]
Már jó négy évtizede, hogy a képen látható épületet elbontották, hogy a helyén az akkor modernnek számító tömblakásokat húzzanak fel ÉS AKKOR JÖTT A HUSZADIK SZÁZAD A kívül – belül ellentét, torzsalkodás, úgy látszik örök hagyományunk. Elég csak a szép emlékeket – és óvodát – hátra hagyó Simay Jánosra gondolnunk. Hős nemzetőrünk és toborzó biztosunk […]
Alig fél évszázada tűnt el ez az alig látható valami, Szeghalom központjából. Egy darabig szocreál pad árválkodott a helyén a bírósággal szemben. Első közkifolyós, fúrt ártézi kutunk, ikertestvére még a Somogyi-Jókai utcák sarkán áll UTAK, KUTAK ÉS AMI JÖN… Egyszer, már bőszen nekikezdtem, hogy a Péter András bíróságában lefektetett tölgypallók a jó sárréti talajviszonyok között […]
Idős Kiss Ferenc gyógyszerész, aki 1850-ben telepedett meg Szeghalmon Körösladányból áthozva patikáját KORSZAKVÁLTÓ ÉVTIZED Ne sértődjön meg a kedves olvasó, de még mindig az 1860-70-es évek fordulóján kell időznöm. Eléggé színesen alakultak községünkben az események. Gondoljunk vissza az egyház és a világi vezetés végleges elkülönülésére, vagy éppen a Kaszinó kiegyezés párti és az Olvasó […]
Az örök képtéma, már ősidők óta az „Anya gyermekével”. Csak annyit tudhatunk a képről, hogy egy Szeghalomról Nagybecskerekre házasult fiatalasszonyt és gyermekét láthatjuk, valamikor az 1870-es években AZ „ÖRÖK NŐ” Bocsássák meg nekem, hogy kicsit elkalandozok Szeghalom történetétől, bár ennek eldöntését az olvasóra fogom bízni. Még a cikksorozat hajnalán – a rézkorszakban – írtam, hogy […]
Nyolc szigorú ember. A felvétel Gyulán készült az 1860-as években, rajta azok a csendbiztosok és ügyészek láthatók, kik megszüntették Békés megyében a betyárvilágot – jobb szélen Simay János AZ 1860-AS ÉVEK Lehet, hogy kezd néhány olvasó számára unalmasnak tűnni, hogy „egyhelyben toporogva” még mindig nem léptem tovább a 19. század közepének világából. Pedig még szokásosabb […]
Sajnos megint csak egy címer maradt hátra, portré nélkül egy olyan úriember után, akinek neve még másfélszáz esztendő távlatában is ismerősen cseng a szeghalmi fülek számára, Dorzi gróf úrról lévén szó MÉG MINDIG AZ 1850-ES ÉVEKBEN A vízrendezéssel, a betyárkodással hosszú ideig kalandoztunk a szabadságharcot követő néhány évben. Közben új és újabb események történtek, melyekre […]
Ez a morcos úriember az előzőekben említett Bodoky Károly, békés megyei mérnök, aki a Körös-völgy és a Sárrét szabályozási munkálatait irányította A SZABADSÁGHARC UTÁN 3. Szerintem többeknek feltűnt, hogy következetesen használom a „Bach-korszak” helyett a címben szereplő kitételt. Ennek egyszerű magyarázatát abban vélem, hogy bár az osztrák elnyomás jelen volt települési szinten, például a „zsandárok” […]
A Pusztai család rezidenciája az 1920-as években. Utoljára tekercselő üzem működött benne. Kevesen tudják, hogy az 1770-es években épült ház igazi „betyárcsárda” volt, bár híres betyárok nem látogatták, vagy ha igen, akkor nagy titokban A SZABADSÁGHARC UTÁN 1. Egy kicsit térjünk vissza az „egy német tiszt” okfejtésére: „Kossuthnak mindenki jó volt, aki ellenünk akart harcolni, […]
Nemzetőr lándzsa, amit nádvágó kacorból alakítottak át 1849-ben A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 4. A képen látható gyilok a „Mundérba bújt történelem” című kiállításon látható, ahová Vekerdről vitték be. Az egész szabadságharcot végigkísérte a krónikus fegyverhiány. Hiába tartott a dicsőséges tavaszi hadjárat, hiába fosztották meg a Habsburg-házat uralkodói jogaiktól, melyről Bogdán Lajos lelkipásztorunk oly lelkesen beszélt […]