Szeghalom története, 122. rész

    A kép alapján több kérdés is felvetődhet. Mit keres Csökmő Szeghalmon? Vasút Csökmőn? VILLANÁSOK A HARMINCAS ÉVEKBŐL 7. Kezdjem jó magyar logika szerint a második kérdéssel. Elvégre sok tréfa tárgyát képezte a csökmői „metró” és repülőtér, mivel ugyebár a vasút mindig is elkerülte ezt a zsáktelepülést, akár csak Bucsát… Semmi hasonló nem történt, […]

Szeghalom története, 121. rész

A gimnáziumunk tantestülete az 1920-1930-as évek fordulóján. Kiemelt képen Koppányi Imre testnevelő tanárt láthatjuk VILLANÁSOK A HARMINCAS ÉVEKBŐL 6. Lehet, hogy a gimnáziummal foglalkozni lerágott csont? Hiszen ott az Emlékkönyv-sorozat, melyet még U. Nagy István kezdett el, ott vannak az újságcikkek halmazai, vagy aki kutakodni akar, hát lelke rajta, magának a gimnáziumnak az eredeti kiadványai […]

Szeghalom története, 120. rész

A már sokszor emlegetett helyi harsona, mikor a szerkesztőség a gimnáziumban működött. VILLANÁSOK A HARMINCAS ÉVEKBŐL 5. Igazán megéri néha belelapozgatni, böngészni ebben a sajtótermékben. Ahogy ifjonti koromban (korunkban) a rádiókabaré, később a televízió Kibédivel, meg a többiekkel szólás-mondás szintjére emelte: „Jenő! Azt írja az újság…” és valóban volt benne egy-két érdekesség. Csak azon a […]

Szeghalom története, 118. rész

Igaz, hogy a budapesti omnibuszokat ábrázolja a felvétel, sőt az is igaz, hogy az 1900-as évek elején, de sajnos a szeghalmi omnibuszról, mint amolyan közlekedési kövületről nem maradt fent egyetlen képi ábrázolás sem. VILLANÁSOK A HARMINCAS ÉVEKBŐL 3. Persze ma már jelentős arányban leledzenek közöttünk olyanok, akiknek keveset mond az amerikai-magyar kooperációban készült „Pál utcai […]

Szeghalom története, 117. rész

  Hogyisne! Még hogy a gyerekeket kihagyni! Milyen jó volt még fél évszázaddal ezelőtt is egy kis nyári zápor után sárgyurmázni, pukkantózni, vagy célba dobni, hogy a langyos keréknyom tócsákat ne is említsem VILLANÁSOK A HARMINCAS ÉVEKBŐL 2. Hát, igen. Mondhatnánk, hogy azok voltak a „szépidők”. Legalább is a gyermekélettel foglalkozó etnográfusok számára. Még a […]

Szeghalom története, 116. rész

Akár egy csendes SZOT-üdülő is lehetne a képen. Egyáltalán ki emlékezik még a SZOT jelentésére? Bizony már nem egyszer kérdezték, hogy hol van ez az épület. Hja, kérem, a manzárd-szobák helyén ma emelet van… VILLANÁSOK A HARMINCAS ÉVEKBŐL 1.   Ha már új évtizedbe léptünk, egy kicsit nem árt, ha lehorgonyzunk az elején, akár csak […]

Szeghalom története, 115. rész

Szeghalmi cserkészek, akik „úri módon” utazhattak a Balatonra. Akkoriban ennek is örülhettek. AZOK A HUSZAS ÉVEK 18. Ebben az eszmefuttatásban mondhatnám alcímként, hogy a „kalandozó szeghalmiak”. Persze ne gondoljunk földbirtokosaink, nagypolgáraink és módos gazdáink Mátrát, Budapestet, Balatonfüredet, vagy épp Vorarberget ostromló nyári időtöltéseire. Maradjunk szerény, hazai keretek között. Ki emlékszik már arra, mikor Szeghalmy Gyula […]

Szeghalom története, 114. rész

Egy megható családi kép, igaz már a harmincas évekből, mikor világjáró Patai Gyulánkat berukkoltatták (1934) csendőri istápolás mellett. A falakat festmények díszítik, alkotójuk az ablaknál áll. A képet Patai István fodrász készítette. AZOK A HUSZAS ÉVEK 20. Nem hiába foglalkozom az évtized végén a Patai családdal. Ugyebár Az édesapával kezdődött a család számára ez az […]

Szeghalom története, 112. rész

Az új évtized, a világválság idején nagyszabású munkálatokkal kezdődött Szeghalmon. Igazi „kövesutat” kapott a község ÚJ UTAKON 2005-ben Macsári József polgármester, mikor ünnepélyes keretek között átadta a köznek a teljesen megújult városközpontot, joggal hangsúlyozta, hogy ehhez fogható beruházás Szeghalmon háromnegyed évszázada nem történt. Valóban. Mert aki még visszaemlékszik e mindenütt feltúrt főutcánk, főtereink albáni állapotaira, […]

Szeghalom története, 111. rész

A háború után magához térő világ egyik szimbóluma a gépkocsi lett. A képen Chrisztó doktor úr és baráti köre pózol az egyik első magánautó körül. AZOK A HUSZAS ÉVEK 17. Mert hajtanak, mint az őrültek! Már vigyort ébresztő szlogenné vált. Amikor a „világhálón” naponta látható szerpentinen száguldó, forgalommal szembe kóválygó meg egyéb mutatványt rögzítő „élőadás”. […]